Kunst und Kultur in Wien - The Coronation Vestments
http://www.viennatouristguide.at/Altstadt/Schatzkammer/Mantel/englkro.htm
A koronázási öltözet
Világi és egyházi kintsek
A koronázási szer-tartás a tsászár be-öltöztetésével vette kezdetét. A koronázási palást állt a koronázási öltözékek közép-pontjában. A palástot természetesen különleges kesztjűvel, cipővel és zoknival viselték.
A koronázási palást
A koronázási palástot (más nevén Pluvialét) a rendes kabáttól eltérő módon viselték, 90 fokkal elfordítva, úgy hogy a nyílása általában a jobb vállra esett, szabadabb mozgást biztosítva a kardot tartó jobb kéznek.
A koronázási palást, hímzett bizántzi selyem, 3.4 m széles, 11 kg súlyú
Hogyan került a koronázási palást Itáliából Germániába?
A koronázási palást egy politikai házasság révén érkezett a Szent Római Birodalomba. Eredetileg a normannok, vikingek, II. Roger számára készült. Amikor 1133-ban Roger elfoglalta Szitzíliát, királlyá koronázták és ő megbízatást adott királyi műhelyének koronázási palástjának el-készítésére.
Roger leánja, Konstantza 1186-ban ment feleségül VI. Henrikhez. VI. Henrik Barbarossa Frigyes fia volt. Amikor el-hagyta feleségét és fiát, ők Szitzíliában maradtak. Henrik vissza-tért Germániába és magával vitte a koronázási palástot. Amikor Konstantza meg-halt, Szitzília a Szent Római Birodalom részévé vált. Ennek eredménye-képp kerültek a normann koronázási kintsek a germán tsászári tsalád, a Hohenstaufferek kezébe.
II. Roger király (balra)
... és unokája, II. Frigyes tsászár 
II. Frigyes, Henrik és Konstantza fia, Szitzíliában nőtt föl és muszlim kádik valamint latin tanárok nevelték. 14 évesen lett árva és ment Germániába, egyértelművé tenni, hogy mint hertzeg igényt tart a királyi hatalomra. II. Frigyes több nyelven beszélt és szeretett sólymokkal vadászni. E tárgyban több könyvet is írt.
1220-as koronázása alkalmával az állandó tsászári jelvények közé emelte a koronázási palástot. 47 uralkodó követte a koronázási szer-tartás eme módjában a 18. századig. II. Frigyes Palermóban (Szitzília) van el-temetve.
A koronázási palást jelképei - Győzedelmes Oroszlán, Életfa
Tevén győzedelmeskedő oroszlán
Életfa
A fél-kör alakú palást arany-hímzése az oroszlán győzelmét mintázza a teve felett. A palást tükör-tengelyében Életfa: jelképes pálmafa áll, melyen gyümöltsök függnek. A keleties megfogalmazás valószínűleg a kereszténység győzelmét jelképezi a pogányság felett.
E jelképek eredete azonban a nagy perzsa királyok ábrázolásain lelhető fel: a persepolisi lovon, tevén vagy ökrön győzedelmeskedő oroszlánok ábrázolásain. A Szent Római Birodalom tsászárai később ezeket az uralkodói meg-jelenítéseket vették át.
(kő-kép a persepolisi palotából)
„Égi palást”
Az oroszlán alakok hímzett rózsái az Oroszlán tsillagképet formázzák, ahogy az egy 1225-ből valló tsillagászati írásban-is meg-jelenik. Ez a következő szintén keleti hagyományt követi: a tsászár az „Ég Palástjába” öltözik, jelképezve Istentől való hatalmát.
Oroszlán tsillag-kép
A teve rózsáit pusztán díszítő elemnek tekinthetjük, minthogy a teve nem jelenik meg a tsillagászati térképeken.
Arab feliratok
A palást szegélye alul-felül kettős gyöngy-sorral szegélyezett, jobbról balra haladó arab (kufikus) fel-irattal díszített.
A palást szegéllye
A szöveg olvasata: "a királyi műhely munkája, ki-virágozva szerentsével és erénnyel, mívességgel és tökéllyel, hatalommal és kiválósággal, szentséggel és boldogulással, nagylelkűsénagylelkűséggel és fenséggel, hírnévvel és szépséggel, óhajok és remények be-tellyesülésével, boldog napokkal és étszakákkal soha nem múlva, tisztelettel és féltő gonddal, óvalommal és védelemmel, érdemmel és bizonyossággal, győzelemmel és mívességgel. Szitzília városában, 528-as évben"
Az uralkodó, akihez a sorok szólnak II. Roger normann király.
Az élénk-bíbor (indigó-magenta) szín
A koronázási palást, bár az iszlám műveltség terméke, a Szent Római Birodalomban volt használatban. Nem tsupán anyagi értéke nagy és meg-jelenése el-ragadó, de tsodálatos ahogy a színei mai napig is élnek. Ami a leginkább meg-ragadó, az ahogy ez a művészi darab ilyen ki-váló állapotban túl-élte a századokat, közel ezer esztendőt. Az az élénk-bíbor szín, amely a paláston van alkalmazva, a leg-régibb szín, amelyet ruha-anyagokon vagy könyveken (mint a koronázási evangélium) használtak.
< A koronázási evangélium; A palást egy részlete v
